A mai gyerekek borzalmasak, egész nap a TV, számítógép, Facebook, sápadtak és sorvadtak az izmaik, azt hiszik, hogy a tehén az lila, meg ilyenek. Mindenféle címkéket is ragasztanak rájuk, Y generáció meg mittudomén...
Az iskolában képtelenség őket fegyelmezni, nem tudnak két percnél tovább figyelni, agresszívak, verik a tanárokat, stb.
Aztán mindenféle hülyeséget megvesznek nekik a piszok szüleik,meg beültetik őket a TV elé és nem beszélgetnek velük és kecsapot zabálnak nutellával, fúj.
Bődületes szörnyetegek.
Bődületes szörnyetegek.
A picik persze még mások. Itt van például a keresztfiam, Simi:
A játék, amivel játszik az egy színes puha plüss víziló fejű lény, ki lehet belőle húzni egy kisebb vízilovat, lóg róla egy plüsscumi, az egyik vége tükör, körülötte csillagocskák villognak, ha megütjük, elektromos dob hangot ad. Minden végtagja más nótát játszik, ha megnyomjuk.....
Ez jó? Vagy borzasztó?
Ez jó? Vagy borzasztó?
Ha mondjuk a szülei úgy döntenek, hogy nem vesznek zenélő, csipogó, villogó, éneklő, helókittistranszformeres vízilovat neki, akkor is kap a gyerek minimum hármat karácsonyra.
Ha a szülei úgy gondolják, hogy nem fogja a transzformereket nézni szombat délelőttönként, mire 6 éves lesz úgyis megtalálják vele a többiek az oviból.
Ha a szülei csupa jó szándékból eltitkolják előle a számítógép és az Internet létezését, akkor majd 8 éves korában, amikor az iskolában számítástechnikát tanul, akkor jelentős hátrányban lesz. És azokkal szemben is, akik értékes készségeket tanultak meg számítógépes játékokból.
És mi legyen az olvasással? Hogy tanul meg írott/hallott szöveget képekké kódolni, ha készen kapott képi világokhoz szoktatjuk? Lakatoljuk le a TV-t?
Most mi legyen?
Oké, akkor tudjátok mit? Van ez a világ. Van benne TV, meg reklám, meg a fizetős zenélő, csipogó, villógó, éneklő, helókittistranszformeres víziló, kecsap nutellával, amit végül is már odaadtunk nekik (átgondoltuk vagy nem, mi adtuk, vagy a társadalom, most már mindegy). Akkor most mindenki dobja ki az összes cuccot kecsapostul! Jóóóóó?
Nem, ugye? Ez gyanítom, hogy nem fog menni.
Akkor mit?
Kézenfekvő, hogy akkor próbáljuk meg ezeket a satnya netfüggő gyerekeket jobb belátásra bírni. Próbáljuk meg, hátha vevők igazi élményekre (hideg-meleg-édes-keserű-izzadtság-fáradtság-katarzis-történetek, 3D kacsák a Balaton parton).
Vigyük el őket túrázni! Még mindig beteges, ugye? Mert gyalogolni már mi sem szeretünk.
Rendben, lejjebb adom: állatkert (mert az már majdnem TV, lehet érte fizetni is, jobban fekszik a mai kor emberének). Igen. Egynek jó lesz az állatkert. És utána hova menjünk? Jó lenne, ha lennének programok meg minden... színes.
Lassan aztán, ha már ezt meg tudják emészteni, adjunk a kezükbe könyveket, hogy olvassanak. Nem jó, sokkot fognak kapni. Ja, otthon a Való Világ megy, ez a gyerek nem fog Shakespeare-t olvasni. A Barátok Közt-öt néző szülő szoktassa vissza őket az igazi élményekre? Aki már maga is rabja lett a készen kapott „élmény” passzív befogadásnak, már maga is maximum romantikus regényt vagy orvosi rémkrimit bír olvasni? Hmmm... Akkor ki?
Hé van erre EU-s pályázat? Van erre hosszú távú akcióterv? A Bibliában valami ide vágó példabeszéd?
Valami?
Valami?
